Mint a címből kidreült az erősebbik nemről lesz szó, illetve az erősebbik nem egyetlen képviselőjéről egy 16 éves csaj szemszögéből. szóval vágjunk bele a közepébe.. ugye írtam hogy nekem is van barátom (a NAGY szerelem részemről), de az a probléma, hogy egyre inkább nem tudok kiigazodni rajta, meg kell jegyeznem hogy ez egy távkapcsolat (márha kapcsolat szót rá lehet mondani) 2,5 éve ismerem az ineternet jóvoltából, felvettem msnre és minden haladt szépen, már az elején kiderült, hogy van közös témánk -ha nem lett volna nemtudom mit csináltunk volna ezalatt a két és fél év alatt- mindenesetre nem siettük el a találkozót, én csak idén májusban egyeztem bele, hogy oké akkor legyen egy randi, igaz addigra már msnen minden volt mondhatom azt is, hogy szex (és akkor most lehet ítélkezni).

na de nem ez a fontos, és májusra már anniyra szerelembe estem hogy csak na, és ő is próbálta elhitetni velem, hogy szeret, illetve nem próbálta hanem mondta, telefonon és interneten kerszetül személyesen soha. találkoztunk puszi minden (én mentem hozzá, és fel a lakásra  is -igen lehet hülyézni- de mint írtam a szerelem) felmegyünk, ugye még az anyukájával él, és ebédszünetbe hazajön, nemis várt sokat leültem a foteljába gépezni nem kellet 15 perc és már a bugyimba volt a keze -nemis bántam és most sem bánom- mire anyuci hazaért addigra ö már egyszer a csúcson volt hála a szép kis kezeimnek, természetesen nem lettem bemutatva mert hát mi is akkor találkoztunk elöször, a bemutatás mellőzését nem is bántam, anyuci lelépett mi meg folytattuk ahol abbahagytuk, tulajdonképpen sokat nem beszélgettünk az első randin, a második és a 3. randi is így telt sőt a 4. is csak akkot változott a helyszín,ez volt az utolsó augusztusba volt és most november van, nem találkoztunk azóta,

az utolsó talin gumi nélkül voltunk együtt, 2 héttel a pirosbetűs ünnepem elött,nem részletezem tovább tiszta ideg voltam hogy még nem jött meg -az ő jóvoltából természetesen- és vettem egy terhességi tesztet hogy megnyugodjunk, hálistennek negatív lett, és amikor szóbahoztam, hogy jó lett volna ha ottvan velem amikor csinálom akkor csak röhögött, nemtudom lehet hogy csak én vagyok enniyre érzékeny de örültem volna ha valaki fogja a kezem miközben várunk az eredményre, nos ő csak kinevette én tudomásul vettem és kérdeztem mikor talizunk legközelebb a válasz ahányszor kérdeztem ugyan az volt, hétvégén szombaton, mondanom sem kell hogy egyik se jött össze, az egyik azért nem mert haverjával piálni kellet menni sűrgősen és halaszthatalanul, jo tudomásul vettem és tovább léptem rajta, hogy egyik randink se jön össze.

ilyenkor elkezd kattogni az agyam, hogy biztos én rontottam el, hogy hagytam magam, lehet (mitöbb valószinű), de lehet hogy csak ARRA kellek neki, és a vicc most jön: nem merem szóba se hozni a következő randit mert annyira jól taktikázik, hogy mindig ugy jön le mintha én lennék a hibás, hogy nem tudunk találkozni, holott ő egy métert sem tett még azért, hogy eljöjjön ide hozzám. mindenki mondja miért nem szakítok -valószínüleg láthatóan szenvedek-, osztálytársam -fiú- mondta, hogy nem érdemel meg engem, ami nagyon jól esett de nem tudok szakítani mert az a baj hogy én még mindig szeretem, nekem ő volt az első minden formában, és talán reménykedek abban hogy javul a helyzet és megint sűrűsödnek a talik, és már ott tartok, hogy bármivel megsért lepereg rólam mintha egy fal lenne körülöttem hogy ne tudjon jobban megbántani. és itt tartunk most egyik nap kedves hogy majd elolvadok a másik nap pedig nemtudom, hogy mi van vele... megvárom a következő talit aztán döntök, hogy mi legyen, hacsak kinem dob addigra...

(köszönöm, hogy elolvastad. igazából lehet, hogy ezzel az írással letettem az erkölcsi bizonyítványomat de jólesett kiadnom magamból és bocs a hibákért:))